Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Letenyéről magyarul, eszperantóul

LETENYE

http://www.letenye.hu/index.php/hu/galeria/videok/133-letenye-bemutatasa.html

Fekvése

A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

Közlekedés

A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a BudapestSzékesfehérvárSiófokNagykanizsa felől érkező 7-es főút, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autóút. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek (ezt a tervet már elvetették). A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.

A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.

Története

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.

A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.

A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.

1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

Nevezetességei

  • Szapáry-Andrássy-kastély
  • A kastély parkjában egy több mint 250 éves platánfa áll. 2010- ben : ÉV FÁJA I., 2011- ben Európai Év Fája III.
  • Szentháromság római katolikus plébániatemplom
  • Aranybárány fogadó - épült 1800 körül barokk stílusban
  • Városi Könyvtár fa pagoda épülete (Nagy Ervin)
  • Fáma Háza (www.famahaza.eoldal.hu)
  • Boronapince Öreg hegyen
  • Boldog Buzád Torony Öreg hegyen

Turizmus

  • termálfürdő, Fáma Háza, borút, hegyi túrák, vadászat, horgászat

Híres emberek

Testvérvárosok

LETENYÉRŐL - ESZPERANTÓ NYELVEN

Urbo Letenye situas en la sudokcidenta angulo de Hungario, en departemento Zala, 22 km-ojn de urbo Nagykanizsa, sur la bordo de rivero Mura. La chirkauajho estas 4169 hektarojn granda, kiu el la variaj, nordo-sudo-direktaj montetoj transiras al profunde kushantaj terenoj. Norde vilaghoj Zajk kaj Kistolmács, okcidente vilagho Murarátka, oriente vilagho Becsehely kaj sude Kroatio limas ghin.

En la formado de la surfaco Mura – kiu chi-etape estas ankau landlima rivero – ludis gravan rolon. La apuda tereno minacata de inundoj ech nun ne estas tauga al kampkultivado. Rezulte de la river-reguligo la suda parto de la kamparo estas utiligebla kiel pashtejo, herbejo kaj plugkampoj. Norde dividas ghin arbaraj kaj vitejaj montetchenoj apartenantaj al la montetaro de Zala.

La chenoj de montoj Julián, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy akompanataj de ravinoj estas pitoreska pejzagho. Oriente sur la mildaj deklivoj estas plugkampoj. La setlejon trafluas en nord-suda direkto la rivereto Béci pasanta al la rivero Mura. La grundo estas plejparte meze ligita argilo. Sur la inundotereno trovighas ech leusa, bone kultivebla grundo. La acida arbara grundo okupas nur la pli malgrandan parton de la tereno. Ghi estas kelkloke ellasivita, kalkomanka pro la multa precipitajho.
La klimato estas sen ekstremoj. La proksimeco de la Adria maro kaj la baseno de Mura avantaghe influas la veteron de la spaco. La someroj estas pli moderaj, la vintroj pli mildaj ol en la orientaj partoj de la lando. La regiono havas avantaghan kvanton da precipitajhoj dank' al la subtropikaj aeramasoj venantaj el la mediteranea centro. Precipe en majo-junio kaj chirkau oktobro pluvas ofte.

La geografiaj donitajhoj, la rivero Mura kaj la multaj arbaroj chiam donis eblon al la lokaj loghantoj por fishkapti, chasi kaj utiligi la plej diversajn arbarajn produktajhojn. Sur la kampoj chiam estis elstara la vinber-kultivado. Sur siaj malmultaj agroj la loghantaro kultivis plejparte grenon, maizon kaj terpomojn. La bestbredadon longe karakterizis nur bredado de porkoj kaj bovoj. Kvankam la regionon preterveturis la fervojlinioj, tamen la publikvoja trafiko chiutempe estis grava. La regionon trakuras la shoseo n-ro 7, kiu ligas ghin al la internacia cirkulado. Letenye ekde 1923 estas grava limtrapasejo, kaj nuntempe jam ghi estas unu el la pli gravaj sudokcidentaj pordegoj de la lando.

Szabó Imre